-- Lelőhely: Tiszabezdéd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) A Tiszabezdédtől Záhonyba vezető út mellett útegyengetés alkalmával lovassírt találtak a Harangláb-dűlőben. Vidovich László kisvárdai szolgabíró és Tompos Endre mándoki gyógyszerész 1896-ban 17 sírt tárt fel. E temetőben egy nagy család nyugodott, és a családfő sírja – amelyet a leggazdagabb melléklettel látták el – középen helyezkedett el. Tőle jobbra temették el a nőket, balra a férfiakat. Ez pontosan tükrözi a nomád népeknél a jurtabeli ülésrendet. -- A tarsolylemez: A tarsoly fedőlapját gazdagon díszített aranyozott vörösrézlemez fedte. Viszonylag jó állapotban maradt meg a bőr fedőlap is, amelyhez a lemezt hozzáerősítették. A tarsoly alakja némileg különbözik a többi ismert honfoglalás kori tarsolyunkétól (:azoknál sokkal szélesebb). Az egykori ötvösmester a lemezre először felrajzolta a mintát, majd vésővel alakította ki annak körvonalait. Majd ugyanezzel a szerszámmal készítette el az egész mintát. A hátteret poncolóvas beütögetésével apró köröcskékkel töltötte ki. A mintát a háttérből domborítással is kiemelték. A lemez mintázata egyedülálló honfoglalóink művészetében. A palmettacsokrok közepén kiszélesedő szárú kereszt látható. Felül kétoldalt egy-egy fantasztikus állatalak látható: jobb oldalt felcsapott farkú, kutyafejű, szárnyas egyszarvú, bal oldalt pedig kutya- vagy farkasfejű pávafarokkal és két karmos manccsal rendelkező állat. A mintázat szerteágazó gondolati tartalomra utal, és rávilágít a honfoglaló magyar művészet keleti hátterére is. A kereszt jelenléte egyértelművé teszi, hogy a magyarság már a honfoglalás előtt megismerkedett a kereszténységgel. Anyaga: aranyozott vörösréz Mérete: 13,6 cm x 15,6 cm .