-- Lelőhely: Galgóc (egykor Nyitra m. ma Szlovákia) A Nyitrától észak-keletre, a Vág völgyében fekvő Galgócon gr. Erdődy Ferenc birtokán 1868-ban árokásás alkalmával honfoglalás kori lovassírra bukkantak. Egy év múlva Rómer Flóris a régészettudomány úttörője egy írásában adott hírt a becses leletről. A leleteket Erdődy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A sírban még található volt két darab aranykarikás ezüst fülbevaló, sodrott ezüst nyakperec valamint Naszr ibn Ahmed szamanida emír (914-943) Szamarkandban 918-919-ben vert ezüst dirheme, amelyet ruha, vagy lószerszám díszként használhattak. -- A tarsolylemez: A galgóci volt az első tarsolylemez, amely honfoglalóink sírjából előkerült. Rómer Flóris 1869-ben első írásában már megsejtette valódi rendeltetését. 1871-es írásában azonban már előkerült a szolyvai lemez, amelyet Lehoczky Tivadar süvegdísznek tartott, így Rómer is csatlakozott véleményéhez. A lemezek valódi rendeltetésére csak a század végén a bezdédi és a bodrogvécsi lemezek előkerülése vetett fényt, ugyanis ezeknél előkerültek a bőrtarsoly maradványa is. A lemez kidolgozása honfoglalás kori ötvösművészetünk egyik kiemelkedő darabja. A mintát éles szerszámmal kirajzolták majd szurokba helyezték, és a hátteret mélyebbre kalapálták. A minta végtelen hálóba szerkesztett palmettákból és indákból áll, és talán legszebb megfogalmazása honfoglalóink mintakincsének. Nem kétséges, hogy a palmetták az életfát, vagy világfát jelképezték a táltos hitű magyarság szemében. Anyaga: aranyozott ezüst Mérete: 13 cm x 11,2 cm .